Milyen gyakorlati hatása lesz a kötelező adatszolgáltatásnak a transzferárazás területén?
A transzferárazás sokak számára egy fekete lyuk, nehezen átlátható szabályrendszerrel és bonyolult módszerekkel, ezért nehezen veszik rá magukat, hogy mélyrehatóbban foglalkozzanak ezzel a területtel, és végül inkább kevésbé átgondolt megoldásokhoz folyamodnak.
Azt tapasztaljuk, hogy sokan úgy vélik, a transzferárazás leginkább a nagyvállalatok problémája, vagy arra számítanak, hogy a cégcsoporton belül az anyavállalat feladata és felelőssége a transzferárazással kapcsolatos kérdések megoldása. Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy a transzferár területét sok vállalat külső szakértő kezébe adja, aki utólag (akár több évre visszamenőleg is) elkészíti a transzferár nyilvántartást, amelyet eddig csak el kellett készíteni a társasági adóbevallás benyújtásának napjáig, de az adóhatóságnak átadni csak adóellenőrzés során kellett. Ennek a gyakorlatnak valószínűleg vége lesz az új szabályok bevezetésével.
A beharangozott szigorítások hatályba lépését követően a vállalatok már nem tudják elkerülni, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a transzferárazásra, hiszen a társasági adóbevallás benyújtásával együtt mostantól le kell jelenteni a dokumentálandó kapcsolt vállalattal létrejött ügyleteket is, és részletes információt kell szolgáltatni a transzferár nyilvántartás tartalmáról. A transzferár nyilvántartás határidőn túli elkészítése ellehetetleníti ezt a kötelező adatszolgáltatást, hiszen a nyilvántartás hiányában ezek az adatok nem előállíthatóak, tehát késedelemnek már nincs helye a jövőben. Emellett pedig a hiányos vagy hiányzó transzferár nyilvántartásra kiszabható mulasztási bírság is jelentősen, az eddigi kétmillió forintról ötmillió forintra emelkedik.
Eddig nem álltak az adóhatóság rendelkezésére ügyleti szintű adatok a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióiról. Az adatszolgáltatásban bekért információk alapján az adóhatóság a tervek szerint célzottabb kockázatelemzést végez, melynek eredményeként az ellenőrzésre történő kiválasztás hatékonyabbá válik, így az érintett vállalkozásoknak erre érdemes megfelelő módon előre felkészülni. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy hasonló adatszolgáltatás bevezetését követően mind a transzferárellenőrzések, mind pedig az ezzel kapcsolatos megállapítások száma jelentősen megnőtt, ezért úgy véljük, hogy a transzferárellenőrzések intenzitása Magyarországon is jelentősen megemelkedik majd.
Hogy változik a transzferár nyilvántartásra kiszabható mulasztási bírság?
A fentieken túlmenően a hiányos vagy hiányzó transzferár nyilvántartásra kiszabható mulasztási bírság is jelentősen, az eddigi kétmillió forintról ötmillió forintra emelkedik, ráadásul már nem éves szinten szabható ki, hanem dokumentálandó ügyletenként. Ez azt jelenti, hogy amennyiben 3 féle ügyletet kell dokumentálnia egy vállalatnak, de egyáltalán nincs transzferár nyilvántartása, a kiszabható bírság maximum 15 millió forint lehet. Ismételt mulasztás esetén pedig akár ennek a duplája.
A jelentősen változó szabályozási környezetben mind a társaságoknak, mind a könyvvizsgálóiknak egyaránt kiemelt kockázati területnek számít a transzferárazást érintő valamennyi feladata elvégzése. A következő hetekben további részletek derülhetnek ki, mily módon változik a transzferár rendelet, illetve mit is jelent majd pontosan a kapcsolt vállalati adatszolgáltatási kötelezettség.
